Viszontlátásra

Az utóbbi időben többször kerültem kórházba, szerencsére mindig ki tudtam jönni onnan, ha nem is tökéletesen meggyógyulva. Távozáskor az orvosok, nővérek, asszisztensek kézfogással köszöntek el tőlem, kimondva e kis firka témáját adó szót:

„VISZONTLÁTÁSRA”

Erre persze minden beteg szintén rávágja, hogy „viszontlátásra”, hirtelen nem is gondolva arra, mit is mond. Persze, aki végig gondolja, hirtelen az sem tud jobbat. Hiszen nem mondhatja, hogy – Anyádat lásd újra kórházban! - vagy – Nem vagy normális, hogy ilyeneket kívánsz nekem??!!, vagy – Elmész te a p…ba ezzel a szöveggel!! … stb. Hiszen a háta közepe sem kívánja senkinek, hogy újra visszakerüljön ide. Még a nőknek kicsúszik a szánkon egy „csókolom”, de többnyire marad a „viszontlátásra”. Ez az egész helyzet szerintem nagyon ellentmondásos. Ki kellene találni, és elterjeszteni valamilyen kórházi köszönést, hasonlóan a bányászok „Jó szerencsét”, vagy a pilóták „Jó repülést” búcsúszavakhoz.

A javaslatom, ”Jó egészséget” vagy egyszerűen „Jobbulást” lenne.

Aki egyetért velem, kérem terjessze és használja ezeket, talán így jobb szájízzel hagyjuk el a kórházakat, még ha sajnos van is esély a viszontlátásra.

Jobbulást mindenkinek!!

2019. június 26.