Félig komoly, félig komolytalan értekezés erről a kérdésről.
Induljunk el a kályhától!
A Földi élet létrejöttének két magyarázata közismert. Az első, hogy Isten teremtette mindennel együtt, ez a vallási magyarázat. A tudósok azt találták ki, hogy egy ősrobbanás folyamán különböző mikroorganizmusok álltak össze, s ebből lett a Föld és annak élőlényei. Ez az egyik tudományos magyarázat. A két teljesen ellentétes vélemény csak egy dologban egyezik. Az ÉLET értelmét, feladatát, mindkettő a fajok fenntartásában látja, az utódnemzésben. Isten, amikor a 4.5.6. napon az élőlényeket teremtette, kiadta az utasítást: „Sokasodjatok, gyarapodjatok!! Míg a tudomány, az erről szóló cikkek is erre a következtetésre jutottak. Én egyikkel sem értek egyet, mert úgy hiszem, hogy amíg nem produkált a semmiből embert sem az Isten, sem a tudomány, addig bizonyíthatatlan a két elképzelés. Érvként azért felhoznám, hogy- ez sem bizonyítható, de a Világ összes tudósa dolgozik ezen- az ősrobbanás során több billiárdnyi darabra hullott csillag valamelyikén ugyanúgy kialakulhatott élet, mint a Földön. Innen már csak egy kis lépés az én teóriám, hogy az egyik bolygón már egy szuper fejlett társadalom alakult ki, akik már velünk kísérleteznek. De erről majd később.
Az alapkérdés megválaszolásában úgy a vallási, mint a tudományos magyarázatokban van egy kis „bibi”!! De nem is egy!!
Nézzük ezt a témát egy másik szemszögből!
Példa a másképp gondolomra: Gondolt-e valaki a nagy öröm közepette arra, hogy ha születik egy gyerek, akkor őt a szülei rögtön halálra is ítélték, mivel a mai tudásunk szerint az élet véges? Egy valakiről biztosan tudom, hogy gondolt rá! Ez az a biztosítási ügynök volt, aki a fiam születése után pár nappal már felkeresett otthonomban, hogy a fiamra életbiztosítást kössek. Úgy rúgtam ki – szó szerint -, hogy a lába sem érte a földet!! De később csak elgondolkoztatott engem az élet „igazságtalansága”. Az idézőjel azért van, mert most már nem is látom annyira igazságtalannak a halált.
Mivel az emberi élet tudomásunk szerint véges, ugyan a Biblia szerint a lélek tovább él, csak a test hal meg. De ez is csak egy feltevés, bizonyítva nincsen. Ugyan egy Duncan Mc Dougall nevű amerikai orvos, az 1900-as évek elején megmérte, hogy amikor valaki meghal, akkor rögtön hiányzik a súlyából 21 gramm, ami szerinte a lélek súlya. Azonban a tudomány ezt nem fogadta el.
Külön fejezetet érdemelne az a tény, hogy miért különbözik a Földi élőlények élettartama?
Az állatok a 3 órától (tiszavirág) a 400 évig (kagyló) élnek, s ezen az intervallumon belül hasonló az életkoruk az emberéhez, vagy valamilyen rendszer szerint át lehet számítani.
De ezek az entitások, pl. Isten vagy egy Földön kívüli hatalom, miért nem adtak örök életet ezeknek az élőlényeknek?
Ennek a fajfenntartási elsődleges célnak a másik „bibije” a következő:
A Mindenható, vagy Akárki miért engedte, hogy a drága, örökítő, fajfenntartó mag pocsékba menjen, ne a célja szerint legyen felhasználva? Pontosan mire gondolok? Az önkielégítésre, az orális és anális szexre, a homoszexualításra, a leszbikusságra, a zoofíliára (állatokkal való szex), a nekrofíliára (halottakkal való szex), és minden más extra perverzióra, aberrációra? Azért a tudományos oldal sem vétlen ebben, hiszen feltalálták az óvszert, a fogamzásgátló tablettákat, az abortuszt, és különböző népi magzatelhajtó szereket.
A legnagyobb fajfenntartási „bibi” pedig az, hogy a Földet Ádám és Éva csak úgy tudta benépesíteni (sokasítani), ha családon belül közösültek, és még az is lehet, hogy az Isten ennek büntetésére bocsátotta a Földre az özönvizet. De utána még egyszer elkövette ezt a hibát, amikor Noé bárkájára csak Noé, két fia, és a feleségeik mehettek fel. Valószínű nem véletlenül éltek mindannyian többszáz évet, hogy legyen idejük benépesíteni a Földet. Azért ez piszok szerencse volt a férfiaknak!! Ennyi nővel, ennyiszer dugni, többszáz éven át!!! Azonban, ők is csak egymással, illetve gyerekeikkel tudták folytatni a „sokasodást”, de ez a mai erkölcsi megítélés szerint vérfertőzés volt. A mostani tudományos kutatások bebizonyították, hogy az ilyen kapcsolatból nagy számban agyilag sérült gyermekek születnek.
Hát most már akkor tudjuk, miért van ennyi hülye ember a Földön!!!
Ezek szerint hogyan lehetne elsődleges célja az ÉLET-nek a fajfenntartás??!!
Szerintem nem is ez az első cél, hanem a minél hosszabb ideig tartó
ÉLETBEN MARADÁS!!!
Megfigyelhető szinte minden állatnál, hogy ha veszélybe kerül az élete, akkor menekülésre fogja a dolgot! Életben szeretnének maradni! Az ember sem különbözik ezektől az állatoktól!
Az Isten, vagy Akárki úgy teremtette az élőlényeket, hogy egy táplálékláncot alakított ki. A kisebbeket megeszi a következő nagy, majd így tovább, s eljutunk az emberig, aki a tápláléklánc csúcsa, legnagyobb ragadozója. Sajnos önmagának, saját fajtájának is. És itt nem elsősorban a kannibálokra gondolok, mert szerintem azok Isten elhibázott teremtései voltak, hiszen ez ellenkezett a „sokasodjatok, gyarapodjatok” című isteni kinyilatkozással. Inkább a korabeli hódításokra, őslakosok kiirtására, háborúkra, különböző erre a célra feltalált vegyi anyagokra, stb. gondolok.
Azért van „normális!!!” példa is az emberek egymást elpusztítására. Aki nem olvasta, az olvassa el Piers Paul Read: Életben maradtak” című könyvét. Ez egy megtörtént esetet ír le. Az Andokban lezuhant egy repülőgép a havas csúcson egy focicsapattal, és a többségük csak úgy maradt végül életben, hogy megették az egyik társukat!!!
Innentől ki merem jelenten, hogy az ÉLET igazi hajtóereje az ÉHSÉG!!
Függetlenül attól, hogy az ember étlen hetekig, de szomjan csak másfél napig bírja ki, akkor is az éhség a legnagyobb úr. Folyadékot könnyebben talál (édesvíz, esővíz, gyümölcsök, Coca-Cola!! (sic.), hacsak nem éppen a sivatagban él!
Ma, 2020-ban a Világban – az ENSZ friss tanulmánya szerint – 700 millió ember éhezik!! A mostani nagy nemzetközi népvándorlás (migráció) közvetlen elindítója a szegénység, az éhség, a jövőkép nélküliség. És az ennivalóért mindenre képes az ember. Emlékezzünk csak a II. Világháborúra, amikor aranyat adtak az emberek élelemért!!
Tehát leszögezhetjük, hogy az ÉLET doppingja, hajtóereje
az ÉLETBEN MARADÁSI VÁGY, és az ÉHSÉG!!
Térjünk egy kicsit vissza a cikkem címében szereplő életcélhoz!
Igazságtalan lennék, ha nem térnék ki arra a tényre, hogy az élete során szinte minden korban, mindenkinek van valami életcélja. Egyáltalán nem azzal foglalkozik, hogy életben maradjon, kivéve, ha háború dúl az országában. A kisgyerek József Attilát követi a céljában „Tűzoltó leszel, s katona! Vadakat terelő juhász!” és így tovább. Később a szülők befolyására megpróbál azonosulni a kitűzött céllal. Vagy követi a család foglalkozását, vagy a szülők jól mérik fel a gyerek készségeit és abba az irányba orientálják. Felnőttként már az általános célok jelentkeznek, mint a pénz, a lakás, a család, a minőségi élet! Az életben maradási vágy fiatalabb korban akkor jelentkezik csak, ha komoly, halállal fenyegető betegségbe esik valaki, vagy megcsonkul, megvakul stb. Ugyanezek miatt és az elmúlás közeledte miatt ez a vágy idős, öregkorban sokkal gyakoribban jelentkezik. Ilyenkor már nincsenek célok, marad csak a túlélés igénye.
Lehet, hogy ez a kis értekezés egy kicsit szomorúvá, esetleg megdöbbentővé sikeredett, de szerintem érdemes mindenkinek szembesülni ezekkel a „tényekkel” is, az én sajátságos nézőszögemből.
Szigetszentmiklós 2021. január 1.
Comentários