A vasutassztrájk margójára, gondolkodtatónak
Écát kaptam. Megvilágosodtam. Hogy ez nekem eddig nem jutott eszembe??!!??!!
Én is kérem a részem, az alább felsorolt sikeres privatizációkból, mivel ezekben tevékenyen részt vettem:
1. OTP. Mivel vagy ötven éven keresztül ez volt az egyetlen Bank, ahová a pénzünket betehettük, egy ideig műszaki ellenőrként is dolgoztam ott, - sőt a mai napig fizetek még lakáskölcsönt -, úgy gondolom, hogy tevékenységemmel hozzájárultam a Bank sikeres privatizációjához. Ugyan nem tudtam bekerülni az Igazgató Tanácsba, mert akkor éppen más volt azon a helyen (micsoda pech!!), de úgy gondolom most is jogos a részemet követelni az eladási árból.
2. MALÉV. De sokszor repültem - és még mennyit fogok, ha ezt elolvassák főnökeim!! -, s így a jegyárral járultam hozzá, hogy sikeresen privatizálják ezt is. Arról már nem is beszélek, hogy a gépen mindig jól viselkedtem, nem rúgtam be, így jó hírét keltettem a cégnek. Sőt sokáig nem volt autóm, így segítettem a Malév-ot azzal, hogy nem fogyasztottam üzemanyagot, és több jutott a repülésre. Sőt sokszor el sem repültem, azzal a szándékkal, hogy így tágasabb tér marad a többieknek, s ezzel is növelem a cég eladási értékét.
3. BÁBOLNA. A nagyipari kukoricatermesztés zászlóshajója sem kelt volna el olyan jól (olcsón!!), ha én nem eszek annyi főtt kukoricát, nem tartok disznót - na jó most is eltartok egy párat -, és nem viszem a pénzem a lóversenyre, ahol a fajtiszta bábolnai lovak, és hajtóik irányították a versenyeket (ki nyer ma?) Úgy gondolom, ebből a privatizációból is jár nekem valami.
4. IKARUSZ. Mondjuk ez nem volt annyira sikeres privatizáció (a vevőnek igen), mivel szépen folyamatosan leamortizálták a gyárat, és utána értékesítették. Azért úgy vélem, legalább a vevő adhatna valami részt az árból, mivel hosszú éveken keresztül buszoztam, bérletet vettem, nem rongáltam meg a kocsikat.
5. PICK - SZEGEDI SZALÁMI GYÁR. Ebből kevesebb jutalékot kérek, mert szegények voltunk, és így csak ünnepnapokon tudtunk öt deka téli szalámit venni. De azért felhasználó voltam, sőt, hogy nem ettem, így hozzájárultam, hogy minél többet exportálhassunk belőle, ezzel is növelve a cég értékét. Sajnos a metódus ugyanaz lett, mint 4. pontban. Szépen lerongálták, majd az előzőekben már szereplő (ld.1. pont) nagyágyú megvette.
6. TEJIPARI VÁLLALATOK. Fogadnék, hogy az italok között a sör után a tejből fogy a legtöbb. Mit ad Isten, mégis csődbe mentek a cégek, majd sz..ért-h..gyért privatizálták azokat. Elbocsátottak egy csomó dolgozót, akik még azt a pénzüket sem kapták meg, amiért konkrétan megdolgoztak. Nekik még több jár a privatizációból, de nekem is, mert igen pici gyerekkorom óta fogyasztó vagyok, ezzel segítve a Tejipar eredményességét.
7. PATYOLAT ÜZLETEK. Itt nem a céget privatizálták, csak nagy pénzért eladták a jó helyen lévő üzlethelyiségeket. Fel vagyok háborodva, mivel odáig én is tisztítóba hordtam a ruháimat, de amióta megnősültem, szegény feleségemnek kell otthon mosnia. A részemet ezért még kárpótlásnak is nevezhetném.
8. SZAKSZERVEZETI ÜDÜLŐK. Hát, ha valamiből, ebből aztán igazán járna mindenkinek. Hiszen az átkosban minden évben mehettünk kedvezményesen üdülni, egy csekély szakszervezeti díj befizetése ellenében, hol a Balatonhoz, vagy más tóhoz, hol a hegyekbe. Mivel a szakszervezeti díjammal hozzájárultam ezen üdülők sikeres privatizációjához, ezért most nagyot akarok szakítani. Ami jár, az jár. Kérek az összes privatizált üdülőnél évi két hét üdülést, ameddig élek. Ja és a családomnak is folytatólagosan.
Soroljam még??!!??!!??!!
HOL VOLTATOK GASKÓK, MAI SZAKSZERVEZETISEK, AMIKOR EZEK TÖRTÉNTEK????!!!!????!!!!
Szigetszentmiklós,2008. február 4.
Commentaires